Gelei József / 1885 - 1952 /
Ma a mikrobiológia professzorára, az Unitárius Egyház néhai fõgondnokára, Gelei Józsefre emlékezünk.
Gelei József földmûves szülõk gyermekeként Árkoson született 1885. augusztus 20-án. Apja keresztneve Mózes, anyja leánykori neve Para Rachel.
Iskolai tanulmányait Árkoson, - a ma nevét viselõ - akkori unitárius iskolában kezdi, majd középiskolai tanulmányait - ösztöndíjasként - a kolozsvári Unitárius kollégiumban végzi.
1903-tól 1907-ig a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen Apáthy István professzor tanítványaként bölcsészetdoktori diplomát szerez. 1906-ban a grázi Egyetemen fél évet dolgozik Gráff professzor laboratóriumában, majd 1912-ben Münchenben, 1913-ban Würzburgban végez tanulmányokat. 1914-ben magántanári képesítést szerez az összehasonlító sejt-tan témakörben.
1912-tõl 1919-ig a kolozsvári Egyetem tanára.
1914-1924-ig a kolozsvári
Unitárius
kollégium
tanára
és
az
Erdélyi
Múzeum
Egylet
õre.
A Pásztortûz
címû
folyóirat
szerint
/ 1924.158.old/ 1917/18-ban az Egyetem mellett alakuló
„Reform
Középiskolában”
is tanít. Az Unitárius
kollégiumban
székfoglaló
beszédére
- írja az Unitárius
Közlöny
/1923. 4.sz. 73. old./ 1923.
ápr.
15.-én
kerül
sor.
1924-ben Gelei József meghívást kap a Kolozsvárról Szegedre költözött Ferencz József Tudományegyetemre, ahol az általános állattani és összehasonlító bonctan-tanszék professzorává nyer kinevezést.
1923 és 1932 között a Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának alelnöke. Több ízben dékán, de betölt rektori tisztséget is.
1940-tõl 1945-ig a Szegesrõl Kolozsvárra visszaköltözött Egyetem általános biológiai és állattani tanszékének vezetõje. Benczédi Páltól tudjuk / Unitár. Közlöny 1939, 5.sz. 92.old./ hogy két ízben meghívást kap a budapesti Egyetemre is, de a meghívásokat nem fogadja el.
Gelei József a II. világháború után ismét a szegedi Egyetemen nyer alkalmazást, ahol az orvosi karon a biológia tanára.
1946-ban korházba kerül, de hosszantartó betegségébõl felépülve, még hat esztendeig dolgozik.
Életét 1952. május 20-án fejezi be.
Az Unitárius Életben Kádár Zoltán/ 1985. 6.sz. l0.old./ megemlíti, hogy 1924 és 1940 között Gelei Józsefnek, magyar és idegen nyelven számos önálló könyve és az örökléstan kérdéseivel és az egysejtû élõlények világával foglalkozó munkája jelenik meg. Akadémiai díjat az 1910-ben írt örvényférgek szövettanáról és az örvényférgek ovogennézisének a tisztázásáról írt könyvéért kap. A dendrocoeloum laeteum teljes szövettanáról íródó munkájáért "Vitéz- díjban" részesül. Készít szövettani és fejlõdéstani jegyzeteket az orvostanhallgatók részére. Amint munkásságának méltatói följegyzik, több, mint 250 élet-tudómányi közleménye jelenik meg a hazai és külföldi folyóiratokban.
Igen jelentõs Gelei Józsefnek, 1940-ben, Budapesten megjelenõ 211 oldalas munkája, amely a napi politikán felülemelkedve, arra figyelmeztet, hogy a történelmet csak önerõvel, önakarattal, és önelhatározással lehet irányítani. Amint írja "a történelemben csak cselekvõ emberek vannak, akiknek sorsát saját maguk, tudatosan kell hogy irányítsák". Az 1940-es évek politikai eseményeire tekintettel a nevelés megreformálást kívánja, mert - szerinte - "a tudásnak akkor van értéke, ha az az erõt és a cselekvõképességet növeli.” Gelei szerint történelemformáló cselekedetekre van szükség. Nem elégséges a jogi érvek hangoztatása- írja -. Szükségesnek ítéli a köztünk élõ idegenek jelenlétét, de csak akkor, ha azok alkalmazkodnak hozzánk. De, akik nem teszik magukévá törekvéseinket, azokra, -amint írja - nincs szükség. A nép erejét az egységben jelöli meg.
A társadalomtanulmánynak mondott könyv / Ker. Magyar Közéleti Almanach III.k,/ szerint a könyv nem meddõ gondolatokat közöl hanem "cselekvésre indít”. Ugyanezt írja Benczédi Pál az Unitár. Közlöny 1941. 2.sz 27-ík oldalán. A fölvetésre kerülõ gondolataival a ma élõ embernek is hasznos tanácsot ad a politika útvesztõiben való eligazodáshoz és a jövõkép alakításához.
A "tudós" Gelei Józsefrõl még csak annyit, hogy munkássága elismeréséül tagjai közé sorolja a Magyar Tudományos Akadémia. Megkapja a „Vitéz” és Marczibányi Díjat", a Finn Fehér Rózsa Rend I.o.parancsnoki keresztjét a csillagokkal. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata elnökévé, a kecskeméti Mezõgazdasági Kamara tagjává választja.
Ennyit a tudós Gelei Józsefrõl!
Az unitárius Gelei József, mint az Unitárius Egyház fõgondnoka ismert.
1941.junius 28-án a marosvásárhelyi Zsinat választja meg fõgondnoknak - benne látva azt az egyházi vezetõt, aki az Egyház legfontosabb kérdését - a nevelésügyet tartja legfontosabbnak. Ezt bizonyítja az u.n. "Berde Bizottság" életre hívása, melynek keretén belõl a Bizottság 40 középiskolai és 50 ipari tanuló segélyezésével járul hozzá a tehetséges, jó magaviseletû és szorgalmas ifjak tanulásához.
Gelei József elõadást tart a Brassai Sámuel Ifjúsági Egylet budapesti és szegedi fiókjának összejövetelein, a pestszentlõrinci Gyülekezeti Konferencián, a Dávid Ferenc Egylet vallásos összejövetelein, a székelykereszturi Orbán Balázs gimnázium 150 éves emlékünnepen stb. Ír az Abrúdbányai-Ferencz: "Egy Istenünk, egy magyar hazánk " címû munkába, az Unitárius Értesítõbe és a Magyar Unitárius Kaptárba.
Gelei József 1945. ápr 19-tõl tagja az Intézõ Bizottságból alakult Egyházi Képviselõ Tanácsnak, majd 1947 május 6-tól a Budapesti Képviselõ Tanácsnak.
Magánéletét illetõen tudott, hogy feleségétõl a református vallású Pakulár Lilitõl, ki 1983-ban, 93 éves korában Budapesten halálozik el, egy fia és egy lánya születik. Fia Gábor az egri Fõiskola tanára, leánya egy református lelkésszel köt házasságot.
Gelei József életének egy utolsó szakaszát Nyiredy Szabolcs közlése alapján ismerjük./Unitár, Élet 2oo3.szept-okt./ Tõle tudjuk, hogy Gelei József életének egy szakaszán, mint a szegedi Klinika betege egy végrendelet szerû önvallomást vet papírra, mely "egy mélyen vallásos lélek unitárius életszemléletét foglalja össze." E szerint a legszebb dolog az Isten parancsolata szerint véghezvitt cselekedetekben gazdag élet. Szerinte az élet célja az, hogy mindent erõnkhöz képest, szebbé, jobbá és tökéletesebbé tegyünk. Hinni kell, hogy a lélek a földhöz köti az embert Isten az embert a földön szereti s életünk célját is a földön kell megvalósítani.
Végsõ vallomását az alábbi - kivonatolt imával fejezi be: "Köszönöm Atyám, hogy hozzásegítettél a Veled "való" foglalatossághoz. Köszönöm, hogy alkalmat adtál parancsolataid és rendelkezéseid mélyebb megismerésére. Vezesd a fejlõdés és a tökéletesedés útján egyházam népét. Dicsõíts meg, hogy az egészségesek táborában munkálhassam a Te országodat. Tedd meg ezt a benned vetett hit alapján, hogy az örök élet részesévé lehessek. " Ámen.
Gelei József jellemzését Kovács Lajos tollából így olvashatjuk: "Az Unitárius Egyháznak hithû és lelkes tagja maradt, akárhol kellett teljesítenie kötelességét. Természettudományos búvárkodása nem idegenítette el egyházától és a hittõl... Mindig szerény és meggyõzõdéses unitárius, aki hivatásos életével és tudományos munkásságával az unitárius névre is mindig dicsõséget hozott. Nem törtetett soha. Nagy tudása és lankadhatatlan szorgalma végzi biztosan elõre pályáján / Unitár. Jövendõ 1941. juli-aug.41.old./ Az Unitárius Értesítõ 1935 juni-juli sz. 68-ik oldala szerint Gelei ott dolgozik, ahol legtöbbet tehet Erdélyért, a hazájukat vesztett székely diákokért s ahonnan legtöbbet segíthet a föld népén, az Alföld állattenyésztõ és gyümölcstermelõ gazdáin." De figyelemre méltó az a jellemzése is miszerint a mikroszkóp végtelen kicsiny világával dolgozó tudódnak végtelenül széles a horizontja, mert magához öleli az egész embervilágot, szívére fogadja annak minden baját és fájdalmát."
Gelei Józseffel napjainkban alig - alig foglalkoznak. Halálának 30-ik évfordulóján - 1982-ben, a szegedi József Attila Egyetem munkáiból rendezett kiállítást, ezzel ismerve el az ott töltött eredményes éveit. Napjaink politikai csatározásai háttérbe szorítják a tudomány bajnokait. Mi azonban ma is az elismerés hangján és hálásan emlékezünk néhai tudós fõgondnokunkra, Gelei Józsefre.
Kelemen Miklós