A Biblia éve - 2oo8.

 

Egyházi lapunk, az Unitárius Élet húsvéti száma  "A Biblia éve - 2008 " cím alatt, Pecsuk Ottónak a MBTA főtitkárának tollából megismerhettük mindazt, amit a 12 tagegyházzal rendelkező Társulat eddigi munkásságáról és ez évi terveiről, egy vallásos, az egyházi életben is részt vevő embernek illik tudnia. Azonban az ismeretterjesztő munka hátterében van valami, amire föl kell figyelnünk. Ez pedig a Biblia kisajátítása - a 2 nagy protestáns és a katolikus, valamint a vonzás-körükhöz tartozó egyházak részére.

Ennek figyelembe vételével szükségesnak tartom, ha hívatlanul is, de kapcsolódva a Biblia évéhez, a Bibliához kapcsolódó ismereteinket - a teljesség igénye nélkül - az alábbiakban felújítani:

Mindenek előtt azt mondom el, hogy a Biblia olyan 2 részből álló, vallásos színezetű könyv, amelynek I, része a zsidóság ó-kori törté­nelmét mutatja be, a világ teremtésétől a Jézus születését megelőző korig. A II. része Jézus életét és tanítását közli, kiegészítve az apostolok cselekedeteivel és azoknak Jézusról vallott fölfogásával.

Mind a két rész a mi unitárius hitünk alapjáról, az Isten egységé­ről tesz tanúbizonyságot!

Tudnunk kell, hogy a Biblia görög eredetű szó, amely magyarul "könyvet" jelent. Jelen esetben azoknak a könyveknek gyűjteményét, amelyeket a kereszténység - zsinati végzések alapján - szentnek nyilvá­nít.

Míg az Ó-szövetség héber, addig az Újszövetség görög nyelven íródik. Mind a kettő kultúrtörténeti dokumentum.

A héber nyelvű Biblia a zsidók szétszóródása után használhatatlan­ná válik. Ugyanis a héber nyelvet fölváltja a görög és az arám nyelv, így a II. századtól az addig héber nyelven íródó Biblia görög és arám nyelven kerül az emberek kezébe.

A legrégibb bibliák közül legismertebb a görög "Septuaginta", az arám "Targum " és a latin "Vulgata. Magyarországon a Bibliát hazai nyelven a reformáció szólaltatja meg.

 

Az alábbiakban a felekezeti hovatartozás és a teljesség igénye nélkül olyan 18 Biblia- fordítóról emlékezünk meg, kik lehetővé teszik a Szentkönyvnek magyar nyelvterületen való anyanyelvű használatát. A fölsorolás a fordítók születési évének sorrendjében történik!

 

1. / PÉCSI TAMÁS / ? /

Prágában tanuló, szerémségi pap, huszita ihletettségű Biblia-fordító, kit munkájában új szavak használata és helyes alkalmazása jellemez.

 

2. / ÚJLAKI BÁLINT / ?  /

Pécsi Tamás fordító-társa, ki 1439-ben az eretnekség gyanúja miatt - híveivel - Moldovába települ át. Vagy az egész Biblia, vagy csak bibliai részek fordítója.

 

3. / BENCZÉDI SZÉKELY ISTVÁN / 1500 u. - 1563 u./

Krakkóban tanuló, szikszói, olaszliszkói, majd gönczi prédikátor. A zsoltárokat ülteti át -  szolgai hűséggel - zsidóból magyar nyelvre. Fordítása gyarló, minden lendülettől mentes.

Krakkóban kerül kiadásra.

 

4. / SYLVESZTER JÁNOS / 1504 k. - 1551 u./

Az első, aki magyar földön, magyar nyel­vű nyomtatott Bibliával jelentkezik. Sárvár-Újszigeten iskolamester és nyomdavezető. Krakkóban, Wittenbergben és Bécsben tanul. A magyar népnek ajánlott Újtestamentum fordítását kritikai vizsgálattal, de sza­bad fordítással végzi és az evangéliumokat hexameterből és pentameterből álló párversekkel köti össze. A nagy tudású, de anyagias fordító Ma­gyarországon először használ héber betűket. Élete végén a protestánsok­hoz csatlakozik.

 

5. / PESTI GÁBOR / ?  - 1542 u. /

Patricius család tagjaként Bécsben tanul. Buda török kézre kerülése után János király özvegye kíséretével Erdélybe megy. Bibliafordításának célja a hamisításoktól megtisztított szöveg magyar nyelvű kiadása. A négy evangéliumot tartalmazó, művészi stílusú fordítása 1536-ban kerül kiadásra.

 

6. /  SZEGEDI   GERGELY  / 1511-  1570./

Wittenbergben tanuló prédikátor, l0 zsol­tárt fordít magyar nyelvre, melyekben páros és visszatérő rímeket alkal­maz.

 

7. / HELTAI GÁSPÁR /1515- 1579/

Szász eredetű, Wittenbergben tanuló lel­kész nyomdász és író. Előszót is tartalmazó bibliafordítása latin, né­met és görög nyelven íródó bibliákon alapszik. Az 1552-ben elkészülő munka Heltai vallásváltoztatásai miatt nem válik népszerűvé. Dávid Ferenc híve.

 

8. / KÁROLYI GÁSPÁR / 1529 -1591/

Wittenbergben és Svájcban tanuló gönczi lelkipásztor, az ortodox teológia híve. Vizsolyban nyomtatott, felekezeti jellegű Bibliája a tridenti zsinat után szervezkedő magyar református egyház híveinek szellemi tápláléka hiánypótló, kifogástalan magyarság­gal íródó munka görög szövegű Bibliára épül föl. Az addigi " i"-ző nyelvjárással szemben " e "-ző nyelvjárással készülő fordítás hatással van a széppróza-irodalomra is. 


9. / MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER / 1536 -1572 /    

A magyarországi Református Egyház szervezője, a nyers, türelmetlen, támadó modorú vitatkozó reformátor. Wittenbergben tanul. A zsidó nyelvből fordított Bibliája Debrecen iparos és kereskedő polgárai számára készül. Ótestamentumi fordítása 1565-ben, Újtestamentum fordítása - többek anyagi támogatásával - 1568-ban ké­szül el.

 

10. / SZÁNTÓ ARATOR ISTVÁN / 1540 - 1612/

Jezsuita tanár. Pázmány Péter katoli­kus hitre térítője Rómában tanul. Az Ó-testamentumnak magyar nyelvre ültetője.    

 

11. / FÉLEGYHÁZI TAMÁS / 1540 k. - 1586 /

A mezőtúri, majd debreceni iskola­igazgató Krakkóban, Breslauban, az Odera melletti Frankfurtban és Witten­bergben tanul. Bő jegyzetanyaggal ellátott Újtestamentumát görögből fordítja magyar nyelvre.

 

12. / BOGÁTI FAZAKAS MIKLÓS / 1548 -1598. u. /

Antitrinitárius prédikátor. A zsoltárok fordítását és átdolgozását Augustinus, Justinianus, nebiai érsek feldolgozása alapján Pécsen végzi. Fordításában a racionális bibliaér­telmezésre törekvő munka panaszt és reménységet sugárzó része a fordító lelkiállapotára vonatkozik.

 

13. / PÉCHI SIMON / 1570.k. - 1642 /  

Erdélyi kancellár, a szombatos vallás terjesztesse. Beszél káldeai, zsidó, görög és latin nyelven. A zsidó nyelvű Bibliát költői lendülettel, fejlett stilisztikai érzékkel ülteti
át magyar nyelvre, Stílusát nyugtalanság és zaklatottság jellemzi. Fordítását - halála miatt -  nem végzi be.    


14. / KÁLDI GYÖRGY /1573 - 1634./

Nagyszombaton és Rómában tanuló jezsuita szerzetes. Erdélyben, majd osztrák rendházakban működik. Gon­dosan csiszolt, gördülékeny fordítása Bécsben 1626-ban jelenik meg és alig tér el a korábbi protestáns szövegektől.  Káldi a katolikus jellegű bibliafordítás megteremtője.    

 

15. / SZENCZI MOLNÁR ALBERT / 1574-1631./

Debrecenben, Wittenbergben, Heidelbergben és Strassburgban tanuló kálvinista prédikátor. Lobvasser német szövegére támaszkodó, a sajtó alá filológiai műgonddal készülő zsoltár­fordítása különböző dallamokra készül. Több, mint l00 kiadást ér meg.

 

16. / KOMÁROM CSIPKÉS GYÖRGY / 1628-1678/

Komáromban, Sárospatakon és Utrechben tanuló kassai iskolaigazgató, majd debreceni puritán elveket val­ló lelkész. 1718-ban Leidenben kiadásra kerülő Biblia fordítását a ha­táron elkobozzák és elégetik. Újabb szállítmány, mely a Károlyi-féle Bibliára alapoz, de megváltoztatja a szórendet és kihúzza a fordítónak nem tetsző szavakat, 1789-ben érkezik Debrecenbe.

 

17. / KOMJÁTI BENEDEK / XVI.sz./

Bécsben tanuló és Perényi Gáborné nyalábvári udvarában tartózkodó nevelő Pál apostol leveleit fordítja magyar nyelvre.

 

18./ BÁTORI LÁSZLÓ / ? /

Falusi iskolamester, majd Pálosrendi szerzetes. A Buda melletti Hűvösvölgy egyik barlangjában folytat reme­te életet. Ma már ismeretlen bibliafordítása Mátyás király Corvinájá­ban kap helyet.

 

Íme  az irodalomtörténetből is ismerős 18 bibliafordító, kiknek nagy szerepe van abban, hogy a Bibliát magyar földön, magyar nyelven ol­vashatjuk. Ez számunkra azért is jelentős, mert arról győznek meg, ami hitvallásunk alaptétele. Arról, hogy az Isten személyében és lényegében egy! Jézus emberként válik a szeretet eszme hirdetőjévé. Végül szól ar­ról a világról, melynek létezése felől más és másképpen nyilatkoznak a különböző világnézetet valló emberek.

Mi 2008-ban, a Biblia évében, annak, magyar nyelvre fordítóira emlé­kezve újítjuk fel  a Bibliára vonatkozó ismereteinket. Bízunk abban, hogy a Biblia vezet el ma is mindenkit ahhoz az "egy" Istenhez, kinek lényege a szeretet.

 

Felhasznált irodalom;

Benedek Marcel; "A magyar irodalom története."1938.

Bod Péter; " Magyar Athenas" 1982.

Féja Géza ; "Arcképek régi irodalmunkból."1986.

Kenyeres Ágnes ; " Magyar életrajzi lexikon."1969.

Kénosi- Uzoni; "Az erdélyi Unitárius Egyház története. I. k. 2005.

Klaniczay Tibor; " A magyar irodalom története l6oo-ig."1964.

Klaniczay-Szauder-Szabolcsi; " Kis magyar irodalomtörténet"196l

Nemeskürty István; "Magyar Biblia-fordítások Hunyadi Jánostól

Pázmány Péter századáig."1990.

Pintér Jenő; "A magyar irodalom története a legrégebb időktől Bessenyei György fellépéséig /1526-1772/ 1909.

Simon István; " A magyar irodalom" 1979.

Szabó Géza; "Palsarétum - Magyar Zsoltár. 1979.

Szerb Antal; " Magyar irodalomtörténet. 1934 és 1972.

Többen: „A magyar irodalom története 1849-ig” 1968.

Zoványi Jenő: „A magyarországi protestántizmus 1565-1600-ig. 1977

 

 

Kelemen Miklós