Szabó Zoltán
Kőbe vésett történelem
A reformáció roszágunkban három protestáns felekezetet hozott létre: az evangélikust, a reformátust és az unitáriust. Ezeknek a felekezeteknek az elnevezése a XVI. Században még nem tisztázódott véglegesen. Dávid Ferenc radikális reformációját s következő körülírásokkal jelölték: „Egyet értő eclézsiák”, Az egy értelmen levő erdélyi ecklézsiák", „Isten egyháza" stb. A fehérvári második hitvitán Dávid Ferencet és követőit „evangélikusok"-nak nevezték. Az ellenfél az unitáriusok ellen gyakran használt kisebbítő elnevezést is, mint pl. ariánus, servetiánus, blandratista stb. Enyedi György az 1597-ben megjelent Explicationes című művében az „Egy Atya Istent valló eclézsiák" püspökének nevezi magát. Az első hivatalos közirat, amelyben az „unitaria" elnevezést használták, az 1600-as lécfalvi országgyűlés határozata volt.
Kőbe vésett feliraton az unitárius elnevezéssel először a várfalvi (Kolozs megye, a Kolozs-Tordai Egyházkör) templom falába beépített, 1613-ból származó kőtáblán találkozunk, melyen az alábbi latin szöveg olvasható:
HOC OPVS RENOVATVM EST A.O. D. 1613. 29 MAY
PAROCHO EXI STENTE IOHANE NEMAI UNITARI
REGNANTE PRINCIPE GABRIELE BATORI
AVTORE PETRO LAPICIDA RAKOSIENSI
A szöveg magyar fordítása: „Ezen mű megújíttatott az Úrnak 1613-ik évében, május 29-én, Némai János jelenlegi unitárius lelkész, Bátori Gábor uralkodó fejedelem, a munka elvégzője Rákosi Péter kőfaragó."
A kőtáblát az 1613-as templomjavítás alkalmával helyezték el a toronyajtó felső szemöldökén, amint arról Uzoni Fosztó István tudósít (Hist. Unit. Trans. II. 294). A tábla ma a templom bejáratától jobbra a portikus és az első faltámasztó pillér között az ablak alatt található. Valószínű, hogy az 1908-as javítás alkalmával helyezték át erre a helyre. Az 1977—78-as javítás alkalmával a felirat betűit újrafestették.
A várfalvi emléktábla a szó igazi értelmében „kőbe vésett történelem".
Megjelent a Keresztény Magvető 1981 / 2. száma 120-121. oldalain