Nadler Herbert /1883. május 13. - 1951. június 7./

Budapesten született. Apja gyógyszer nagykereskedő volt. Az érett­ségi vizsga letétele után a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, a­hol két évig festeni tanult. 1905-ben gr. Battány Ervin szolgálatába állt. Előbb a gróf személyi titkára, majd birtokán, a Vas megyei Bögötén volt számtartója. Részt vett a gróf alapította szabadelvű iskola alapításában és a körülötte folyó sajtóvitákban. 1916-ban a birtok felosz­lásakor végkielégítést kapott. 1929-től a budapesti Állatkert igazgató­ja volt. A fogarasi havasokban és Máramarosban vadászterületeket bérelt és ott vadászott. 1937-ben részt vett a berlini Nemzetközi Vadá­szati kiállításon. Meglátogatott több német vadgazdaságot. Itthon a Pilisben és a Börzsönyben vadászott. Minden évben megrendezte a Nemzeti Vadászati Védegylet trófea kiállítását. Agancsbírálatainak képlete ne­vét nemzetközileg ismertté tette. A II. világháború után részt vett az Állatkert újjáépítésében. 1948-ban ment nyugdíjba.

Nadler vadászatairól naplót vezetett, részben német, részben ma­gyar nyelven. Ezeket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi. Több önálló mun­kája jelent meg.

1942-ben mezőgazdasági főtanácsosi címmel tűntették ki.

Halála után az Állatkertˇsétányában felavatták szobrát /1989/. Több vadásztársaság viseli nevét.

Fölhasznált irodalom:

Koltár Károly: "Egy élet vadászélményei." Nimród. 1983. máj.

Szidnai László: "A Nadler képlet története." Nimród. 1983. máj.

Fodor Tamás: "Tudós és író." Nimród. 1983. máj.

 - : "Nadler Herbert." Nimród. 1983. máj.

.- : "Hírek." Unitár. Élet. 1983. 3. sz.