Orbók Loránd (Pozsony, 1884. márc. 6.Barcelona, 1924. jún. 20.): tanát, spanyol színműíró.

 

~ Mór fia, ~ Attila testvére. Az egy.-et Kolozsvárt és a párizsi Sorbonne-on végezte. 1907-ben bölcsészdoktorrá avatták. 1910-től Bp.-en felsőbb leányisk., majd felső kereskedelmi isk. tanár volt. 1912-ben Vitéz László Bábszínháza címmel része volt az első m. nagy sikerű művészi bábszínház megteremtésében. Az I. világháború kitörése Párizsban érte, internálták, utóbb Spanyolo.-ban telepedett le. Spanyol író lett: Lorenzo Azertis néven számos színdarabot írt katalán és spanyol nyelven. A tündér c. színművét 1915-ben a Vígszínház mutatta be. Fontosabb spanyolul irt színművei: a Casanováról szóló A seintgalti lovag; Stephenson; A mester öccse; Bagdad felé; Coya. – Irod. Kuncz Aladár (Ellenzék, 1924); Schöpflin Aladár: Színházi bemutatók (Nyugat, 1934); Bálint Lajos: Azertis (Film Színház Muzsika, 1964. jún. 26.). – Szi. Kuncz Aladár: Fekete kolostor (Kolozsvár, 1931).

Forrás:  http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC11371/11460.htm

 

 

Életrajz 2:

 

Orbók Lóránd / 1884 - 1924 /

Ma a Spanyolországba el származott, világhírű unitárius színdarab íróra, Orbók Lórándra emlékezünk.

Maga az Orbók család kökösi eredetű, Nagyapja Ferenc unitárius lelkész, apja Mór, már Kövenden született / 1853 / és Galgócon, Pozsonyban és Kolozsváron a tanítóképző tanáraként működött,

Orbók Lóránd Pozsonyban látott napvilágot 1887.szept. 17-én.

Középiskolai tanulmányait Kolozsváron az a* Unitárius Kollé­giumban végezte. Jogot a kolozsvári Tudományegyetemen hallgatott, de tanult a párizsi Sorbon Egyetemen is, Szünidejeit Pesten, Svájc­ban és Párizsban töltötte. 19o7-ben doktorált. Ez évtől a budapes­ti Jurányi utcai felsőbb leányiskolában tanított. Két év múlva, -19o9-ben - beutazza Görög,- és Törökországot, valamint Kisázsiát.

Pesten tagja a Nyugat írói csoportosulásnak. Kiemelkedő tevé­kenységeként - író társai / Kosztolányi Dezső, Rédey Tivadar, Jeschik Ámos stb./ közreműködésével megalapítja az első magyar művészi Bábszínházat. A színház 1912-ben mutatkozik be "Vitéz László" né­ven.

Az I.világháború kitörése Párizsban találja.

Először megmenekül az internálástól, de később Dél- Franciaor­szágba viszik, ahol elsősorban az időjárás teszi próbára egészségét. Sok utánjárással menyasszonyának sikerül kijárnia, hogy hatósági fel­ügyelet alatt egy Morlaix nevű kis fürdőhelyen húzza meg magát, ahol fél évig tartózkodik. Kuncz Aladár / 1885-1931/, aki szintén áéli a francia internálás nehézségeit, "Fekete kolostor" című regényé­ben/1975/ emléket állit Orbók Lórándnak is. Írásából tudott, hogy menyasszonya Detrée Jeanne, hosszas utánjárással svájci útlevelet szerez számára. Azonban a svájci határon letartoztatják s néhány he­tet kénytelen katonai börtönben eltölteni,

A fogságból szintén menyasszonya segítségével szökik meg. Spanyolországba megy, ahol Barcelonában telepedik le. Megházasodik s Lorenzo Azértis néven kezdi meg azt az irodalmi munkásságot, amellyel kora legnagyobb színdarab írói közé küzdi föl magát. A spanyol és katalán színpadok után meghódítja a német, a svéd és a lengyel szín­házakat. Sikereire a koronát Amerika teszi föl.

Az Unitárius Élet / "Világhírű magyar unitárius. 1964.2.sz./ szerint első színdarabja egy Kolozsváron irt és ugyanitt 1907.Nov. 20-án színre kerülő egy felvonásos népies játék, amely a "Bolond Istók” címet viseli. Az Erdélyi Lapok /1909/ közlése szerint 1909-ben írja meg "Jantschi " című elbeszélését. Ugyanez a folyóirat emlékezik meg /1909.425.old / "Isogi útja " című japán tárgyú meséjéről is.

1914-ből ismert "Tündér" című darabja, melyet azon év október l0-én a Vígszínház mutat be. A "Magyar Színművészeti Lexikon. /41o. old / szerint e darabot spanyol nyelven újrakölti.

1917-ben írja meg a "Mester öccse" és a "Pillangó" című munkát.

1923-ból való a "Casa Nova" című darab, melyet ugyanazon évben mutatnak be az Epire Theatreban.

Orbók főműve a "Bagdad felé" című darab, melyet négy nagy európai színház tűz műsorára.                             

A színháztörténet jelentős munkái sorában említi "A stephenson", a „Sejntgáli lovag" és a "Gogoly" című darabot.

A már említett Unitárius Életből tudott, hogy a budapesti Színháztudományi Intézet lépéseket tett Orbók - nálunk ismeretlen munkái összegyűjtésére, magyar nyelvre való lefordítására és azok ismerte­tésére.

Orbók Lórándot a francia internáltság és spanyolországi vándorlá­sai alatt szerzett betegsége ellenálló erejét fölemészti s alig 4o éves korában - sikereinek csúcsán - 1924. június 2o-án befejezi életét.

Halálakor a spanyol színházak gyászünnepségeket rendeznek. A színházigazgatók gyászbeszéde után eljátsszák egy-egy nagysikerű darabját. Révész Andor a - Literatura című lapban/1928/ azt írja, hogy Orbók spanyolországi darabjai Pestnek szolnak, - ahol őt soha nem vették elég komolyan."

Kelemen Miklós